Október tévés szempontból mindig egy rendkívül izgalmas időszak, ugyanis ekkor ünnepli születésnapját a két nagy, vagyis az RTL (klub) és a TV2. 2022-ben ez a dátum azért is különleges, mert immáron 25 éve szórakoztatnak minket, ezt pedig a vártnál sokkal több extrával ünneplik az érintett csatornák, például, különleges visszatekintő műsorokkal, logóváltással és korábbi nagy kedvencek visszatérésével. A különleges születésnapról mi is rendhagyóan emlékezünk meg, a ReklámInvázió szerzői ugyanis most két cikken keresztül mutatják be, milyenek voltak az RTL klub és a TV2 indulás utáni napjai, ami mellett eddig még nem hallott, vagy már feledésbe merült információk is előkerülnek. A cikksorozat első részében a TV2-vel foglalkoztunk, melyben például megmutattunk elvetett logókat és neveket is. Múltidézésünket ma az RTL klubbal folytatjuk, ahol szintén sok érdekességet idézünk fel a TOVÁBB gomb után.

"Csak benzin kell bele, és beindul az RTL klub gépezet" 

- szól a talán méltán elfeledett mulatós trashvideóban. Bár ennek szövegét jobb, ha itt most nem értelmezzük, a fenti idézet mégis azért fontos a mi szemszögünkből, mert pontosan ez a bizonyos "benzin" hiányzott a csatorna műsoraiból és műsorkínálatából, ami a kezdetekben - mai szemmel nézve - amatőrnek és bénának számított. 

Először viszont nézzük meg, hogyan kezdődött a magyar RTL itthoni története.

A nulladik lépés

Jelen esetben nem nagyon tudunk hosszasan időzni az RTL-t illető háttérsztorikról, ami részben annak köszönhető, hogy a "Kereskedelmi 2"-es frekvenciára pályázó CLT-UFA konzorcium egyáltalán nem készült sokat, csupán az év elején kezdtek hozzá az építkezéshez.

Bár itthon még ismeretlennek számított, a cégcsoport komoly nemzetközi háttérrel érkezett Magyarországra, RTL nevet tartalmazó csatornákat ugyanis dögivel lehetett (és lehet a mai napig is) látni egész Európában. Például Belgiumban, Luxemburgban, Németországban, Hollandiában, Lengyelországban és Horvátországban is. Ezen környezetben döntött úgy a nemzetközi csoport, hogy kipróbálják magukat a magyar piacon is és elindulnak az országos frekvenciapályázaton.

A későbbi RTL-es kísérleti adás visszaszámlálója és két napot megélt logó (Fotó: RTL Magyarország)

Bár a pályázatról később a bíróság is kimondta: mindamellett, hogy alakilag érvénytelen volt a pályázat, pénzek tekintetében is a három versenyző közül a CLT-UFA konzorcium fizette a legkevesebbet a frekvenciáért. Ennek ellenére mégis úgy döntött az ORTT, hogy a stabil európai háttérrel rendelkező cég kapja a volt szovjet adó frekvenciáját.

Mindezek egyébként egybevágnak azokkal az információkkal, melyeket Árpa Attila a Ha én egyszer a klubról elmesélem című könyvében állított. Eszerint annyira nem bízott az RTL abban, hogy megkapja a frekvenciát, hogy nem is nagyon tett komoly lépéseket az előkészítő folyamatokat illetően sem.

Kezdődik a munka

A nyár folyamán viszont akarva-akaratlanul is megindult az építkezés. Igen, csakhogy az előkészítő munkák komoly hiánya miatt a TV2 sok arcot már elvitt, így aztán az RTL-nek majdnem hogy mindegy volt hogy ki, csak legyen ember, legalábbis Árpa Attila szerint. Ezt a feltételezést pedig az is alátámasztja, hogy az új tévécsatorna ezen év nyarán nagyszabású újságcikkek keretében kereste leendő kollégáit.

Persze nemcsak az MTV-s sztárok tömeges, TV2-es lenyúlása miatt döntött úgy a csatorna, hogy fiatalokkal és ismeretlen arcokkal dolgozik majd, a "Fiatalok és a zene televíziója" szlogenbe ugyanis ez a fajta stílus pontosan beleillett. Az RTL klub célja tehát már a kezdetektől világos volt: teret adni fiatal tévéseknek, kezdő tévéseknek, akik aztán hamar országos szintű ismertségre tehetnek szert.

Miután a csapat már kezdett formálódni, egy újabb, égető gond ütötte fel a a fejét, székház ugyanis ekkor még gyakorlatilag nem volt. Ez pedig nemcsak a stúdiók, szerkesztőségek kialakítása miatt volt égető probléma, hanem azért is, mert az is kérdéses volt, hogy el lehet-e indulni a meghatározott időpontban, vagyis október 4-én. Bár ezt a problémát végül sikerült kiküszöbölni azzal, hogy a frissen alakult csapat beköltözött az MTV nem használt, 8-as, Kunigunda útján található stúdióba és konténerirodába, ez eléggé kényszeres megoldásnak tűnt. Mi sem jelzi ezt jobban, hogy a székházban csak a Meri vagy nem meri?, a Jó reggelt, a Randevú Edittel és a Híradó díszleteit sikerült felépíteni.

A fiatalok és a zene tévéje

A rengeteg akadály ellenére - valamilyen nagy csoda folytán - mégis csak elindult az adás, három nap késéssel, október 7-én, kísérleti jelleggel. Ez annyit takar, hogy bár az RTL klub sugárzott adást, ez mindössze kilppekből, 30-as, 40-es évekbeli magyar filmekből állt, és napi ötször híradós összeállításokkal találkozhattak a nézők. Hogy erre miért volt szükség, arra a fent már részletezett okok egybevéve adják meg a választ. 

A kísérleti adás persze azért kísérleti, hogy bizonyos dolgokat még idő előtt (?) teszteljen az adott csatorna, és ez bizony az RTL esetén sem volt másképp. Úgy tudjuk, az első napokban komoly változásokon esett át a csatorna logója, ami először még a képernyő jobb oldalán volt látható, később viszont átkerült jelenlegi helyére, a bal oldalra. A kezdeti logó-sztorihoz hozzátartozik az is, hogy az először használt embléma nemcsak giganagy, átlátszósága miatt elképesztően ronda is volt. Ezt megintcsak néhány nap után levették a képernyőről, melynek a helyére szintén egy óriási felirat került, melyet hónapok után újfent lecseréltek.

A kísérleti adás alatt tehát egyáltalán nem volt minden fenékig tejfel, de ez nemcsak a logóra, bizonyos műsorok kinézetére is vonatkozott. Amíg ugyanis a TV2 arculati megoldásai már évekkel korábban készek voltak, addig az RTL inkább külföldi társcsatornák arculataiból "élt", példaként lehet említeni a kísérleti adás alatt használt arculatot, a négy évig használt híradós főcímet, vagy az időjárás-jelentés képi világát.

A kísérleti adás pedig a végére már működőképessé is kezdett válni, így hát szép lassan elmaradt a fiatalokat célzó, egész napos Klip Klub, és jöttek helyette a különböző műsorok, játékok, sorozatok és filmek, mellyel megkezdődött a rendes adás is.

Indul az igazi műsor

Október 27-én este, hét előtt öt perccel aztán eljött a pillanat: véget ért a visszaszámlálás, és tényleg elindult az RTL klub. Ez viszont rögtön hozott magával egy kis meglepetést is: az utolsó pillanatban végül mégsem az előre meghirdetett Híradóval indult az adás, hanem a Meri vagy nem meri? című játékkal. Ennek műsorvezetője ekkor még a Szalai Mónika nevet viselte, és csak később lett belőle - akkori férje után - Pokrivtsák Mónika.

A műsor rövid lényege az volt, hogy az utca emberétől megkérték, hogy csináljon valami szokatlant, például üvöltsön úgy mint Tarzan, vagy töltsön meg egy poharat, és a telefonos játékosnak el kellett találni hogy meg merte e csinálni a járókelő a kérést vagy nem. Innentől pedig a dolog egyszerű: ha a telefonáló eltalálja a választ, akkor nyer, ha meg nem, akkor így járt.

Természetesen az első estén is volt Híradó, ami szintén külföldi mintára épült fel: egy műsorvezető és egy sportriporter ül egymás mellett egy - mai szemmel nézve - nem túlságosan látványos stúdióban, hogy elmondják a nézőknek a híreket. Az RTL hírműsora viszont részben kivételt képez: a fiatalok inkább a háttérben maradtak, míg a tapasztalt, korábban MTV-s arcok a hírolvasói székben folytatták. Ezek közé tartozott a csatorna akkori legnagyobb arca, Szellő István, aki a mai napig is látható a RTL híradójában. Mellette egyébként olyan hírolvasókat láthattak a nézők, mint Hlács Andrea, Kurucz Péter vagy Cseresnyés János.

A hírműsoron kívül az RTL is igyekezett jobbnál jobb műsorokat képernyőre tűzni az esti főműsordőben, de valljuk be, a kínálat nem feltétlenül acélos, főleg akkor, ha mindezt összevetjük a TV2 induló műsorstruktúrájával.

A fiatalok tévéje

Talán senki nem sem gondolta volna, hogy pont a Híradó előtti magazinműsor lesz az itthoni RTL első nagy sikere. A "szórakoztató közéleti magazin" a Fókusz címet kapta, melynek első műsorvezetői, a Színművészeti Fősikolán frissen végzett Batiz András és Marsi Anikó voltak. Mellettük egyébként Holló Márta és Batiz András volt alapító tagja a műsornak, de ők csak később, a Fókusz Pluszban kerültek képernyőre. Az első adás krokodilvadászokról és a veszprémi viaduktról leugró öngyilkosokról szólt.

Kevesen tudják a műsorral kapcsolatban, hogy az RTL-lel eredetileg csak a Batiz-Holló-Marsi hármas tárgyalt, akik Mozaik címen terveztek kulturális magazint. A Fókusz végül Kolosi Péter érkezésével született meg, ami akkora siker lett, hogy egy hónap után a kezdeti 18:30-as sávból átkerült a főműsoridőbe, 19:30-ra.

100-ból egy címen saját vetélkedője is volt az RTL klubnak, melynek műsorvezetője Vízy András arról lett híres, hogy a játék során szerette kellemetlen szituációkba hozni a stúdióban ülő játékosokat. Az üstökösként megjelenő gameshowban mai szemmel nevetséges összegeket lehetett nyerni, legtöbbször 200-300 ezer forintot, viszont akkori mércével elég szép nyereménynek számított. A játék egyébként nem lett túlságosan nagy siker, a kezdeti, 19:30-as sávból egyre korábbra csúszott vissza, ami aztán nyom nélkül kimúlt.

A fontosabb esti műsorok után nézzük a "kisebbeket", vagyis hogy milyen saját gyártású műsorok kaptak helyet még a kínálatban.

• A reggeli műsor címe itt Jó reggelt! volt, és első adásait Farkas Beatrix és Papp Endre vezették. Később aztán több változás is történt a műsorban, amely leginkább pofátlanságáról, lazaságáról vált híressé. Létezése alatt a műsort termérdek színész és mára legendássá vált riporter vezette, többek között Szily Nóra, Katona Klári, M. Kiss Csaba és Alföldi Róbert is.
• Kora délutánonként volt látható a Randevú Edittel, Niedermayer Edit vezetésével, mely egyben szolgáltató műsor is volt - az interjúk és beszélgetések mellett hasznos tanácsokkal és horoszkóppal is ellátták a nézőket, mindezt színesen, érdekesen.
• Napi húsz percben jelentkezett a valódi adás során a Klip Klub is. Ebben a különböző dalok mellett érdekes infók is elhangzottak, melyeket Palotás Petra és Baltavári Norbert konferált fel a nézőknek.
• Volt egy másik zenei műsor is, amely BRAVO TV címen futott szombatonként Gryllus Dorka vezetésével. Ebben inkább a tini korosztályt igyekezett megfogni a csatorna akkor népszerű zenekarokkal, klipekkel, témákkal.
• Kulturális műsor is indult az RTL Klubon Dóra jelenti címen, a Szerencsekerék korábbi háziasszonyával, Prokopp Dórával. A műsor azonban - melynek első adásait egy panellakás szobájában forgatták - pár hónap múlva a mozifilmekre specializálódott és Dóra mozija lett a címe. Ezután már csak a legfrissebb hollywoodi mozifilmek előzeteseit és különféle beszélgetéseket lehetett látni a magazinban.
• Emellett voltak kisebb magazinműsorok is, melyeket többnyire az esti műsorsávban lehetett látni. Ilyen volt a Kedvenc magazin Kéri Kittyvel, a Szívvel-lélekkel Dusicza Ferenc lelkésszel, a Kész Átverés különböző külföldi kandi kamera válogatásokkal, a Reflex című közéleti magazin Pánczél Andrea vezetésével, de persze a sort még lehetne folytatni.
• Végezetül pedig egy érdekesség: kevesen emlékezhetnek egy egyetlen adást megélt bűnügyi magazinra, amelynek címe Zsaru volt, ami valószínűleg az MTV-s Kriminális című műsor koppintása lehetett. Ennek műsorvezetője egyébként László Boglárka volt. 

Mindemellett természetesen az RTL sem a saját gyártásokra építette a műsorstruktúráját, abban inkább a sorozatok és a filmek domináltak. Például itt láthatták először a nézők a Farm, ahol élünk című sorozatot, itt került újra képernyőre a Vészhelyzet (ami egyébként az RTL első, nagyon sikeres szériája lett) és ide érkezett a Gyilkos sorok című alkotás is.

Filmek tekintetében az RTL klub már itt is sokkal erősebbnek bizonyult, mint a konkurens TV2. A csatorna első filmjei között olyan, mára már klasszikus mozikat találunk, mint a Palimadár, a Földrengés, az Üdvözöljük a Paradicsomban, és a Született július 4-én.

Ezzel pedig kezdetét vette egy, a mai napig is tartó történet, mellyel mind az RTL, mind pedig a TV2 óriási változásokat hozva elvette a vezető szerepet az MTV-től, és elkezdték dominálni saját készítésű, külföldön már bevált programokkal a magyar televíziózást. 

Azt, hogy ez milyen változásokat hozott a tévés világban, Mit nézünk régen? című sorozatunkban már egyszer végigkövettük, de a történet mindig újabb és újabb elemekkel bővül majd. Mi ezzel a két részes cikksorozattal szerettük volna köszönteni a két, születésnapos tévét, reméljük, sikerült méltó emléket állítani nekik.

Fotók és videók: RTL Magyarország