Új csatorna, új székház, megújult vetélkedők - ez történt 10 és 20 évvel ezelőtt a médiában
Cikksorozatunk idei első részében nemcsak a húsz, hanem a tíz évvel ezelőtti tévés híreket is visszaidézzük.
2026-ban is folytatjuk sorozatunkat, amiben visszaidézzük, milyen tévés hírekről olvashatott a nagyérdemű húsz évvel ezelőtt. Az új év viszont egy kis változást is hoz, ugyanis mostantól a tíz évvel ezelőtti eseményekről is szó lesz.
2006 január: indul a SportKlub, új helyre költözött az RTL klub, naponta jelentkezik az Áll az Alku
Kezdjük 2006 januárjának fontosabb tévés híreivel.
INDUL A SPORTKLUB
2006. január 2-án új sportcsatorna megjelenésével indult az év: elindult a Sportklub, amelynek indulását már önmagában is komoly várakozás övezte.
A kábelcsatorna indulásakor hangsúlyozták, hogy nem kizárólag a legnagyobb, mindenki által ismert sporteseményekre kívánnak koncentrálni. A csatorna programstruktúrájában helyet kaptak labdarúgó-mérkőzések, kézilabda- és kosárlabda-közvetítések, valamint olyan nemzetközi bajnokságok és események is, amelyek addig ritkábban kerültek képernyőre Magyarországon. A cél az volt, hogy a sport iránt érdeklődő nézők ne csupán az élvonal legnagyobb eseményeit lássák, hanem változatosabb kínálatból választhassanak.
Nem az azonnali piacvezető szerep megszerzése volt az elsődleges cél, hanem egy stabil, elkötelezett nézői kör kialakítása. Ennek megfelelően a műsorstruktúra nem kizárólag élő közvetítésekre épült, hanem magazinműsorokkal, háttérelemzésekkel és összefoglalókkal is igyekeztek kitölteni a műsoridőt. A csatornánál dolgozott többek között Horti Gábor, Léderer Ákos, Czollner Gyula, Fiala János és Havas Henrik is.
ÚJ SZÉKHÁZBAN AZ RTL KLUB
2005 decemberében a magyar kereskedelmi televíziózás egyik leglátványosabb infrastrukturális fejleménye zajlott: az RTL Klub saját székházba költözött. Ezt 2005. december 8-án jelentette be Fazekas László, az RTL Klub sajtófőnöke.
A Campona üzletközpont melletti ingatlan volt az első olyan beruházás Magyarországon, amely kifejezetten tévészékházként épült, és nemcsak irodákat, de négy stúdiót is magában foglalt, amelyekben egy helyen folytathatták a teljes gyártási folyamatokat.
A 26 000 négyzetméteres épületben tervezetten elfért az RTL teljes szerkesztősége és beszállítói hálózata is. A csatorna közleménye szerint a lépés mögött nemcsak a helyhiány állt, hanem az az ambíció is, hogy még korszerűbb technikai feltételek között készülhessenek a műsorok — digitális jelfeldolgozó rendszerek, több stúdió és egységes gyártási infrastruktúra állt a munkatársak rendelkezésére.
A székházba való költözés nemcsak egy bonyolult helyzetet oldott meg, hanem stratégiai előnyt is biztosított: a korábbi különböző helyszíneken forgatott produkciók — mint a Heti Hetes vagy a Barátok közt — mostantól egységes, professzionális környezetben készülhettek. Az új stúdiók nagyobb mozgásteret adtak a szerkesztőknek, és csökkentették a logisztikai nehézségeket, miközben lehetővé tették, hogy gyorsabban reagáljanak a napi műsorstruktúrák változásaira.
A költözés részleteiről később, 2006 márciusában is beszámolt az Origo, amikor a csatorna már „belakottan” nyitotta meg a bázist a sajtó előtt. Ebben az élménybeszámolóban kiemelték, hogy a stúdiók közös elhelyezkedése óriási változást hozott a napi munkában: a különféle műsorok — a híradótól a talkshow-kon át a szórakoztató produkciókig — így már nemcsak technikailag, hanem térben is közelebb kerültek egymáshoz, ami gyorsabb szerkesztést és koordinációt tett lehetővé.
NAPONTA ÁLL AZ ALKU
2006 első munkanapján a TV2 vetélkedőjének életében is új fejezet indult, ugyanis jelentősen átalakult az Áll az alku!, amely új formátummal tért vissza a képernyőre. A megújulás látványos és tartalmi elemeket egyaránt érintett: friss díszletet kapott a műsor, és a korábbi, összetettebb játékmenetet egy jóval letisztultabb, gyorsabb lefolyású váltotta fel. A korábbi kérdésköröket teljesen elhagyták, a játék kizárólag a bőröndök nyitására és a banki ajánlatokra fókuszált, ami lényegesen felpörgette az adások ritmusát.
Az új formátum naponta, 30 percben jelentkezett, kifejezetten azzal a céllal, hogy feszesebb, könnyebben fogyasztható vetélkedőként illeszkedjen a hétköznapi esti sávba. A nézői reakciók azonban minden várakozást felülmúltak: a rövidebb, pörgősebb Áll az alku! rövid időn belül komoly nézettségi sikert aratott, olyannyira, hogy kezdetben felülmúlta az azonos idősávban futó Barátok közt nézettségét is.
A 2006-os változat ősszel még egy apróbb módosításon esett át, a megnyerhető főnyeremény ugyanis megduplázódott, 50 helyett 100 millió forintot rejtett az egyik táska.
A műsor ezen változata egészen 2006 végéig, szilveszter estéjéig maradt képernyőn, majd néhány évvel később ismét megújult formában tért vissza.
2016 január: Harsányi és Tatár váltja Jakupcseket és Csiszárt
Most pedig nézzük 2016 januárjának fontos híreit.
2016 januárjában egy meghatározó korszak zárult le az MTVA egyik legnépszerűbb vetélkedőjének életében. A Magyarország, szeretlek! két, a kezdetek óta jelenlévő csapatkapitányát - Jakupcsek Gabriella és Csiszár Jenő - ugyanis Tatár Csilla és Harsányi Levente váltotta.
A közmédia vezetése azzal indokolta a cserét, hogy új lendületet szeretnének adni a műsornak. Viszont az új csapatkapitányok debütálása nem nyerte el a nézők tetszését: sokan összehasonlították az új párost a korábbi duóval. Számos kommentben felmerült, hogy az eredeti csapatkapitányok humorosabb és természetesebb stílusa hiányzik az adásokból, és az új vezetőket „feszesebbnek” vagy kevésbé otthonosnak érezték a játékban. Egyes kritikusok szerint a műsor hangulata is megváltozott: míg sokan a két régi kapitány közötti játékos csipkelődést várták az adásoktól.
A műsor ebben a formájában fél évig volt látható.
Egy hónap múlva folytatjuk a múltidézést, érdemes lesz akkor is velünk tartani!
Fotó: RTL, TV2
További tartalmak Facebook és YouTube csatornánkon. Kövess minket ott is!
